A szerző szellemi tevékenységéből származó egyéni, eredeti jellegű irodalmi, művészeti és tudományos alkotások műfajuktól függetlenül szerzői jogi védelemben részesülnek.
A szerzői jogi oltalom a mű létrehozásával keletkezik, nem szükséges a művet nyilvántartásba venni. „Szerzői jogok” alatt a szerzői műhöz kapcsolódó vagyoni és személyhez fűződő jogok összeségét értjük. A szerzői jogi védelem feltételeit, tartalmát, joghatásait, a jogsértésekkel szembeni fellépés eszközeit, módját nemzetközi szerződések, európai uniós és hazai jogszabályok szabályozzák.
A tágabb értelemben vett szerzői joghoz tartozik a szerzői joghoz kapcsolódó ún. „szomszédos jogok” szabályozása is: önálló jogi védelmet élveznek például a filmelőállítók, hangfelvétel-előálllítók és az előadóművészek.
A szabályozás mellett kiemelt jelentősége van a hazai bíróságok és az Európai Unió Bírósága szerzői jogi ügyekben kialakított igen gazdag és egyre gyarapodó joggyakorlatának.
A formatervezési mintaoltalom („design”) a termékek új és egyéni jellegű külső megjelenését, így különösen a díszítését, formáját részesíti jogi védelemben.
A védjegyhez hasonlóan, főszabály szerint ez is lajstromozáshoz kötött oltalmi forma, de a védjegyhez képest eltérőek az oltalom megszerzésének a feltételei és részben eltér az oltalomból eredő kizárólagos jogok tartalma is.
A védjegyekhez hasonlóan ez a formatervezési mintaoltalom is harmonizált az Európai Unióban, és az európai uniós védjegyhez hasonlóan a közösségi formatervezési mintaoltalom is egységes jogvédelmet biztosít az Európai Unió tagállamaiban.
Az oltalmi forma fókuszában az újdonság és az egyéni jelleg követelménye áll, amely fogalmak kapcsán a védjegyjoghoz hasonlóan gazdag európai és hazai joggyakorlat alakult ki.
A vállalkozások szellemi tulajdonvédelmi stratégiájában jellemző a védjegy- és a design-oltalom kombinációja.
Az elektronikus kereskedelem az áruk és szolgáltatások elektronikus úton, jellemzően interneten keresztül történő értékesítését foglalja magában.
Az elektronikus kereskedelmet különböző jogágakhoz tartozó szabályok fedik le. Digitális korunkban az elektronikus kereskedelmet azonban a kiemelt jelentőségénél fogva mégis önálló szakterületként lehet említeni, amely a rá vonatkozó, különböző jogági szabályok együttes ismeretét és alkalmazását követeli meg. Ezek alatt főként az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, az adatvédelemre, a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó és egyéb fogyasztóvédelmi szabályokat kell érteni.
Átfogó jogterület, amely az elektronikus kereskedelemre, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, valamint internetes jogsértésekre, és e jogsértések esetén érvényesíthető igényekre, jogkövetkezményekre vonatkozó, különböző jogszabályokban rögzített szabályokat foglalja magában.
Több jogszabály, köztük a szellemi tulajdonvédelem ágazati jogszabályai és a büntetőeljárási jog specifikusan internethez kapcsolódó szabályairól és a hozzájuk kapcsolódó joggyakorlatról van tehát szó.
A polgári jog általános és átfogó jogterülete, amelynek tárgyát a szerződések létrejöttével, tartalmával, joghatásaival, megszűnésével és a szerződések alapján érvényesíthető jogokkal és követelésekkel kapcsolatos szabályok és az azokhoz kapcsolódó joggyakorlat képezik.
Nem speciális jogterület, de jelentősége annál nagyobb, mert a helyes alkalmazása minden szerződés szakszerű megszövegezéséhez, továbbá minden szerződéses jogvita professzionális megoldásához elengedhetetlen.
Önálló és átfogó jogterület, amelynek egyik részterületét képezik a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára és a tilalom megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok.
A versenyjog az elsődlegesen érvényesíthető védjegyoltalom, formatervezési mintaoltalom vagy szerzői jogi védelem hiányában, esetleg ezek mellett kiegészítő, másodlagos jelleggel adhat jogi eszközöket a vállalkozás vagy árui, szolgáltatásai jellegzetes elnevezésének, külső megjelenésének jogtalan szolgai másolásával szemben.
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző magatartásokkal kapcsolatos jogviták elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, és e jogviták elbírálásának szempontjait illetően szintén igen gazdag joggyakorlat alakult ki, amelynek mély ismerete nélkülözhetetlen e jogviták helyes megítéléséhez és megoldásához.
A védjegy olyan, jellemzően betűkkel, számokkal vagy egyéb grafikai módon megjelenített, ritkábban hangokból álló vagy multimédiás „megjelölés”, amelyet vállalkozások az általuk értékesített áruk és szolgáltatások többi vállalkozás áruitól és szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére használnak.
A fogyasztók a védjegyek alapján ismerik fel egyik-másik vállalkozás termékeit, szolgáltatásait, ezért a védjegyek oltalma a tisztességes piaci verseny egyik alapköve.
Lajstromozáshoz kötött oltalmi forma.
Hasonlóan a szerzői joghoz, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogokat, ezek tartalmát, joghatásait, a védjegyek bitorlásával szembeni fellépés lehetőségeit, eszközeit, jogkövetkezményeit nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályok szabályozzák.
Emellett tekintettel a tagállami védjegyjogi szabályok európai uniós harmonizációjára és az önálló oltalmi státuszt élvező európai uniós védjegyre vonatkozó uniós jogszabályokra, a védjegyjog területén az Európai Unió Bíróságnak még a szerzői jognál is gazdagabb esetjoga van, amely alakítja, harmonizálja a tagállami, így a magyar joggyarkolatot is.
Az audiovizuális alkotások joga szintén több jogágat magában foglaló, átfogó szakterület. Az audiovizuális alkotások mindenekelőtt szerzői művek, így anyajoguk a szerző jog, amelyen belül speciális szabályok vonatkoznak a filmalkotásokra és a hangfelvételekre.
Emellett speciális jogterület szabályozza a filmek állami támogatását és az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásának feltételeit, ideértve a média tartalmi szabályozását is.
Speciális iparági kategóriák, megoldások, standardok léteznek az audiovizuális alkotások piacának szerződési gyakorlatában is, amelyek ismerete elengedhetetlen a filmmel, zenével és médiával kapcsolatos szerződések készítése és tárgyalása során.
Hasonlóan a védjegyoltalomban részesülő árujelzőkhöz, a domain nevek is olyan azonosítók, amelyek szerves részét képezik egy szervezet vagy vállalkozás arculatának, piaci-társadalmi jelenlétének.
A hazai, külföldi és nemzetközi domain nevek regisztrációjának és a domain nevekkel kapcsolatos jogviták bíróságon kívüli, ún. alternatív rendezésére irányuló eljárásoknak a szabályait nem jogszabályok, hanem a domain neveket nyilvántartó nemzeti, illetve nemzetközi szervezetek által önszabályozás keretében kiadott szabályzatok tartalmazzák.
A domain nevek regisztrációját és a domain nevekkel kapcsolatos jogvitás eljárásokat lefolytató szervezetek e szabályzatokat alkalmazzák, így e terület is speciális joggyakorlattal rendelkezik.
A domain nevekre és az azokkal kapcsolatos alternatív vitarendezési eljárásokra vonatkozó szabályzatok alkalmazása során jellemzően felmerül más jogágak, így különösen a polgári jog, a védjegyjog, a versenyjog, és esetenként a szerzői jog szabályainak az értelmezése és alkalmazása is.
A szoftverek az audiovizuális alkotásokhoz hasonlóan szerzői művek, amelyek szerzői jogi védelmére mind a hazai, mind az európai uniós jogban külön szabályok vonatkoznak.
Emellett akárcsak az audiovizuális alkotásoknak, a szoftvereknek is kiemelkedő piaci jelentőségük van, ezért a megalkotásukkal és piaci értékesítésükkel kapcsolatos szerződéses viszonyokban speciális iparági standardok, megoldások, kategóriák érvényesülnek.
Az üzleti titkok védelmére a jogirodalom és a gyakorlat hagyományosan a szellemi tulajdonvédelem részeként tekint. Az üzleti titok fogalmára, védelmére, e védelemből eredő jogokra, a jogok megsértése esetén érvényesíthető igényekre külön jogszabály vonatkozik.
A jogszabályi védelem mellett az üzleti titkok szerződéses védelmét a gyakorlatban titoktartási megállapodások hivatottak biztosítani. E megállapodások jellemzően az egyéb szellemi tulajdon (például film, média vagy szoftver) hasznosítására irányuló szerződések előfutárai, illetve kiegészítői.
A digitalizáció korában felértékelődött a személyes adatok védelme a visszaélésekkel szemben. Átfogó, részletes és az Európai Unióban egységes szabályozás vonatkozik a személyes adatok védelmére, amelyet minden vállalkozás köteles betartani.
A társasági jogi dokumentumok, a szerződések, általános szerződési feltételek mellett kiemelt jelentősége van egy vállalkozás életében a szakszerűen és körültekintően megszövegezett adatvédelmi szabályzatnak, valamint az adatkezelés szabályszerűségének és az adatok biztonságának.
Személyre szabott jogi támogatás
Az ügy komplexitásához és az igényekhez képest lehetőség van személyes vagy online konzultációra szóban, vagy átfogóbb jellegű, a jogszabályokra, a joggyakorlatra és a releváns körülményekre vonatkozó alapos és mély háttérkutatást magában foglaló írásbeli elemzésre, különösen az alábbiakkal kapcsolatban:
• szellemi tulajdon védelme, hasznosítása
• márkavédelmi és szellemi tulajdonvédelmi stratégia kialakítása
• a lehetséges jogviták megelőzése érdekében, illetve már kialakult jogvitában az Ügyfelet, illetve az ellenérdekű fele(ke)t megillető jogokról és kötelezettségekről, a jogvita kockázatairól, lehetséges kimeneteleiről, ezek valószínűségéről
• a szellemi tulajdont érintő, illetve versenyjogi jogsértésekkel szembeni jogérvényesítési stratégia kialakítása
A szerződés nem egyszerűen csak „papír”, hanem a felek sikeres együttműködésének alapvető záloga. A jó szerződés alapos, körültekintő, részletes, szakszerű és érthető.
Különösen az alábbi tárgyú szerződések tárgyalásában és megszövegezésében rendelkezem gyakorlattal:
• filmalkotások, zeneművek, illetve hangfelvételek, televíziós műsorok, szoftverek, egyéb szerzői művek létrejöttéhez, hasznosításához, értékesítéséhez kapcsolódó szerződések
• szerzői művek, szerzői jog által védett karakterek, védjegyek, formatervezési minták licenciájára irányuló megállapodások („merchandising”)
• szoftverek fejlesztésére, hasznosítására irányuló, egyéb IT-tárgyú szerződések
• művészeti tevékenységgel kapcsolatos együttműködési, produceri szerződések
• titoktartási megállapodások
A fenti, speciális szaktudást igénylő szerződések mellettaz alábbi, klasszikus ügyvédi tevékenységi körbe tartozó szerződésekmegkötésében is közreműködöm:
• ingatlanügyletek, cégekben való részesedés megszerzésével, átruházásávalkapcsolatos és egyéb társasági jogi ügyletek
Ügyfeleim képviseletét ellátom a magyar, európai uniós és nemzetközi védjegyek lajstromozása iránti eljárásokban, valamint a magyar és közösségi (Európai Unió) formatervezési minták (design) bejelentése iránti eljárásokban a hazai Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) előtt.
A védjegy és a formatervezési mintaoltalom bejelentésének tartalma döntően befolyásolja azt, hogy a megszerezni kívánt oltalom valóban megfelelő és hatékonyan érvényesíthető védelmet nyújt-e a későbbiekben.
A védjegyeket illetően nem mindegy, hogy pontosan milyen elemekből álló megjelölést jelentünk be lajstromozásra, és hogy pontosan milyen körre kiterjedően és milyen kifejezések használatával jelöljük meg a bejelentésnél azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban az oltalmat megszerezni kívánjuk.
A design esetében pedig sok múlik azon, hogy a termék melyik külső jellegzetességét, és milyen módon ábrázoljuk a bejelentésnél azon az egy vagy több grafikán vagy fotón, amely az oltalmazni kívánt design-t ábrázolja.
Mindez nagy mértékben meghatározza a megszerezhető oltalom mértékét és későbbi érvényesíthetőségét a jogsértésekkel szemben. Többek között ezért is fontos a védjegy- és design-bejelentések szakszerű és körültekintő összeállítása.
A szellemi tulajdont érintő jogviták az esetek többségében rendezhetők formalizált eljárás keretein kívül, a felek békés megállapodásával. Ehhez a vitával érintett jogterület és a kapcsolódó joggyakorlat alapos ismerete mellett egy konstruktív és rugalmas hozzáállás is szükséges a közreműködő ügyvéd részéről, akinek a célja nem az, hogy a másik felet mindenáron legyőzze, hanem hogy egy olyan helyzetet teremtsen, amelyben a felek egymás érdekeinek sérelme nélkül tudják folytatni tevékenységüket.
Büszke vagyok arra, hogy az általam képviselt ügyekben jellemzően sikerül a jogvitákat megállapodással zárni, amelyet aztán a felek ténylegesen végre is hajtanak.
A jogviták békés rendezése mellett jelentős tapasztalatom van a fentebb jelzett szakterületeket érintő jogvitákkal kapcsolatos szabályozott eljárásokban is. Ezeket időnként végig kell folytatni, ám az a tapasztalatom, hogy ha ezekben az eljárásokban hatékonyan és szakszerűen képviseljük az Ügyfél érdekét, akkor az idővel akár előmozdíthatja a jogvita békés megoldását is, hiszen a formalizált eljárás is végződhet a felek eljáráson kívüli megállapodásával.
Az alábbi ügyekben látok el rendszeresen jogi képviseletet:
• szellemi tulajdonjogok megsértése esetén a jogosult képviselete az őt megillető jogok érvényesítésében polgári- és büntetőeljárásban;
• domain névvel kapcsolatos eljárásokban való képviselet a hazai és nemzetközi alternatív vitarendező fórumok előtt
• védjeggyel, védjegybejelentéssel, formatervezési mintaoltalommal (design) kapcsolatos jogvitás eljárásokban való képviselet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, valamint a bíróságok előtt;
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia forradalmának korában élünk, amelyben egyre változatosabbak és meghatározóbbak a vállalkozások elektronikusan, illetve online nyújtott szolgáltatásai.
Rendszeresen nyújtok jogi támogatást klasszikus webáruházakat üzemeltető, illetve különböző innovatív és egyedi digitális szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak a tervezett üzleti modellben jogi szempontból jelentős kérdések azonosításában, megoldásában, és a vállalkozáshoz szükséges jogi dokumentumok, jellemzően általános szerződési feltételek, szerződések, egyéb szabályzatok megalkotásában.
Nem mintákkal és előre generált panelekkel dolgozom, hanem alaposan feltárom az adott vállalkozásra jellemző egyedi és speciális körülményeket, igényeket, célokat, kockázatokat, és a munkát ezekhez igazítom.
Az ügy komplexitásához és az igényekhez képest lehetőség van személyes vagy online konzultációra szóban, vagy átfogóbb jellegű, a jogszabályokra, a joggyakorlatra és a releváns körülményekre vonatkozó alapos és mély háttérkutatást magában foglaló írásbeli elemzésre, különösen az alábbiakkal kapcsolatban:
- szellemi tulajdon védelme, hasznosítása
- márkavédelmi és szellemi tulajdonvédelmi stratégia kialakítása
- a lehetséges jogviták megelőzése érdekében, illetve már kialakult jogvitában az Ügyfelet, illetve az ellenérdekű fele(ke)t megillető jogokról és kötelezettségekről, a jogvita kockázatairól, lehetséges kimeneteleiről, ezek valószínűségéről
- a szellemi tulajdont érintő, illetve versenyjogi jogsértésekkel szembeni jogérvényesítési stratégia kialakítása
A szerződés nem egyszerűen csak „papír”, hanem a felek sikeres együttműködésének alapvető záloga. A jó szerződés alapos, körültekintő, részletes, szakszerű és érthető.
Különösen az alábbi tárgyú szerződések tárgyalásában és megszövegezésében rendelkezem gyakorlattal:
- filmalkotások, zeneművek, illetve hangfelvételek, televíziós műsorok, szoftverek, egyéb szerzői művek létrejöttéhez, hasznosításához, értékesítéséhez kapcsolódó szerződések
- szerzői művek, szerzői jog által védett karakterek, védjegyek, formatervezési minták licenciájára irányuló megállapodások („merchandising”)
- szoftverek fejlesztésére, hasznosítására irányuló, egyéb IT-tárgyú szerződések
- művészeti tevékenységgel kapcsolatos együttműködési, produceri szerződések
- titoktartási megállapodások
A fenti, speciális szaktudást igénylő szerződések mellett az alábbi, klasszikus ügyvédi tevékenységi körbe tartozó szerződések megkötésében is közreműködöm:
- ingatlanügyletek, cégekben való részesedés megszerzésével, átruházásával kapcsolatos és egyéb társasági jogi ügyletek
Ügyfeleim képviseletét ellátom a magyar, európai uniós és nemzetközi védjegyek lajstromozása iránti eljárásokban, valamint a magyar és közösségi (Európai Unió) formatervezési minták (design) bejelentése iránti eljárásokban a hazai Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) előtt.
A védjegy és a formatervezési mintaoltalom bejelentésének tartalma döntően befolyásolja azt, hogy a megszerezni kívánt oltalom valóban megfelelő és hatékonyan érvényesíthető védelmet nyújt-e a későbbiekben.
A védjegyeket illetően nem mindegy, hogy pontosan milyen elemekből álló megjelölést jelentünk be lajstromozásra, és
hogy pontosan milyen körre kiterjedően és milyen kifejezések használatával jelöljük meg a bejelentésnél azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban az oltalmat megszerezni kívánjuk.
A design esetében pedig sok múlik azon, hogy a termék melyik külső jellegzetességét, és milyen módon ábrázoljuk a bejelentésnél azon az egy vagy több grafikán vagy fotón, amely az oltalmazni kívánt design-t ábrázolja.
Mindez nagy mértékben meghatározza a megszerezhető oltalom mértékét és későbbi érvényesíthetőségét a jogsértésekkel szemben. Többek között ezért is fontos a védjegy- és design-bejelentések szakszerű és körültekintő összeállítása.
A szellemi tulajdont érintő jogviták az esetek többségében rendezhetők formalizált eljárás keretein kívül, a felek békés megállapodásával. Ehhez a vitával érintett jogterület és a kapcsolódó joggyakorlat alapos ismerete mellett egy konstruktív és rugalmas hozzáállás is szükséges a közreműködő ügyvéd részéről, akinek a célja nem az, hogy a másik felet mindenáron legyőzze, hanem hogy egy olyan helyzetet teremtsen, amelyben a felek egymás érdekeinek sérelme nélkül tudják folytatni tevékenységüket.
Büszke vagyok arra, hogy az általam képviselt ügyekben jellemzően sikerül a jogvitákat megállapodással zárni, amelyet aztán a felek ténylegesen végre is hajtanak.
A jogviták békés rendezése mellett jelentős tapasztalatom van a fentebb jelzett szakterületeket érintő jogvitákkal kapcsolatos szabályozott eljárásokban is. Ezeket időnként végig kell folytatni, ám az a tapasztalatom, hogy ha ezekben az eljárásokban hatékonyan és szakszerűen képviseljük az Ügyfél érdekét, akkor az idővel akár előmozdíthatja a jogvita békés megoldását is, hiszen a formalizált eljárás is végződhet a felek eljáráson kívüli megállapodásával.
Az alábbi ügyekben látok el rendszeresen jogi képviseletet:
- szellemi tulajdonjogok megsértése esetén a jogosult képviselete az őt megillető jogok érvényesítésében polgári- és büntetőeljárásban;
- domain névvel kapcsolatos eljárásokban való képviselet a hazai és nemzetközi alternatív vitarendező fórumok előtt
- védjeggyel, védjegybejelentéssel, formatervezési mintaoltalommal (design) kapcsolatos jogvitás eljárásokban való képviselet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, valamint a bíróságok előtt;
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia forradalmának korában élünk, amelyben egyre változatosabbak és meghatározóbbak a vállalkozások elektronikusan, illetve online nyújtott szolgáltatásai.
Rendszeresen nyújtok jogi támogatást klasszikus webáruházakat üzemeltető, illetve különböző innovatív és egyedi digitális szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak a tervezett üzleti modellben jogi szempontból jelentős kérdések azonosításában, megoldásában, és a vállalkozáshoz szükséges jogi dokumentumok, jellemzően általános szerződési feltételek, szerződések, egyéb szabályzatok megalkotásában.
Nem mintákkal és előre generált panelekkel dolgozom, hanem alaposan feltárom az adott vállalkozásra jellemző egyedi és speciális körülményeket, igényeket, célokat, kockázatokat, és a munkát ezekhez igazítom.
Adatvédelmi szakjogász partnereimmel együttműködésben nyújtok adatvédelmi tárgyú jogi tanácsadást, illetve biztosítom vállalkozások adatvédelmi szabályzatának szakszerű kidolgozását.
A fenti speciális tevékenységek mellett esetenként a klasszikus ügyvédi tevékenység körébe tartozó ügyletekben is közreműködöm.
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogi tevékenység elmélyült és specializált szaktudást igényel. Elengedhetetlen a kapcsolódó hazai és európai joggyakorlat alapos ismerete, amely ráadásul folyamatosan fejlődik, így a felkészültség állandó tanulást követel.
Rendszeres látogatója vagyok a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakmai konferenciáknak, workshopoknak, kiemelten a filmekkel, audiovizuális médiával kapcsolatos jogi szakmai rendezvényeknek. Ezek révén számos olyan külföldi jogász kollegát is megismerhettem, akiknek szakmai együttműködésére számíthatok határokon átnyúló ügyekben.
Ügyfeleim érdekeinek védelme mellett törekszem arra, hogy a nemzetközi gyakorlatban kialakult szerződési konstrukciók, jogi megoldások alkalmazásával hozzájáruljak a hazai film- és médiaipar jogi kultúrájának fejlesztéséhez.
Rendszeresen tartok szellemi tulajdonvédelmi tárgyú előadásokat alkotó- és előadóművészeknek.
